Sálak Japánnak

Ma találtam rá arra a kezdeményezésre, amelyben sálakat vagy egyéb kézzel készült ruhadarabokat (sapka, kesztyű, zokni) gyűjtenek a Japánban történt földrengés és cunami áldozatainak. Az oldalsávban található „Scarves for Japan" logóra kattintva eljuttok az oldalra, ahol bővebben olvashattok az akcióról angolul.


Aki nem tud angolul, annak megpróbálom összefoglalni a lényeget:


Miért sálak?
A Tohoku régió, ahol a földrengés és cunami pusztított, Japán északi részén található, ahol nagyon hidegek a telek. A földrengés idején is havazott és azok közül az emberek közül, akik nem tudtak zárt helyre jutni, sokan halálra fagytak. A sátrakban meghúzódó embereknek nincs elég ruhája, hiszen mindenük odaveszett a katasztrófába.


Miért kézzel készült ruhadarabot várunk?
Azért, mert arra szeretnénk emlékeztetni az áldozatokat, hogy vannak még emberek, akik próbálnak segíteni nekik. Jelenleg az áldozatok közül néhányan magányosnak és elfeledettnek érzik magukat, mivel az önkéntesek és segélyek száma csökken. Az egyik érintett terület a Miyagi Prefektúra, ahol az öngyilkosság 39%-ra emelkedett. Azt gondoltuk, hogy tudunk ezeknek az embereknek segíteni,  nemcsak anyagilag, hanem lelkileg is, amikor átadjuk nekik a kézzel készült sálakat.


1. Köss egy sálat 
    - előtte értesítsd a szervezőt, hogy mit fogsz kötni és kb. mikorra készülsz el vele
2. Írj egy üzenetet mellé 
    - amit lefordítanak japánra és az az ember fogja megkapni, akihez eljut a ruhadarabod
3. Küldd el nekünk postán 
    (azaz a szervezőknek Japánba, akik eljuttatják a szerencsétlenség áldozatainak)


Viszonylag részletes leírás található a fenti három pontról, amit nem fordítok most le, de ha valakit érdekelnek a részletek, de nem tud angolul, akkor szivesen segítek neki. Október 10-ig 2013 db sál érkezett hozzájuk. A beérkezett sálakat 2012 januárjáig havonta elviszik a rászorulóknak. Legutolsó beérkezési határidő: december 20. Ami az után érkezik, azt postán tudják továbbítani.

Szerintem nagyon szép kezdeményezés. Én biztos kötök valamit!

Genfi látogatás

Szeptember elején (nálam ez még a nyár kategória) néhány napos kiruccanást tettünk Hajnival Svájcban a barátainknál. Amikor már minden le volt fixálva, akkor derült ki, hogy az egyik vendéglátónknak, Xeniának halaszthatatlan üzleti útra kell mennie pont a kérdéses időpontban. Már semmit nem tudtunk módosítani, így Marketával hármasban töltöttük azt a pár napot.

MHM (háttérben a Mont Blanc)

Ő egyedül is kitett magáért és olyan mennyiségű élményt kovácsolt nekünk, hogy ott a helyszínen fel sem tudtuk dolgozni. Utólag a fotókat nézegetve ért el teljesen a tudatunkig, hogy micsoda helyeken jártunk! Mindegyik önmagában is megért volna egy-egy hetes ottlétet. Jártunk például egy csokigyárban, ahol a belépő áráért annyi csokoládét ehettünk, amennyit bírtunk. Sajnos nem sikerült annyit, mint amennyit a szemünk kívánt.

Hammm... (csokigyári kóstoló)

Eső elől menekültünk a helyes kis szobor alá

Átruccantunk Franciaországba, ahol megnéztünk egy régi kis falut. aztán a Mont Blanc közelében Charmonix-ban is jártunk, ahol van egy kilátó fenn az egyik hegycsúcson. Ott már igencsak hideg volt. Sajnos a nyakmelegítő, amit kötöttem nekik ajándékba, otthon maradt, de lesz még idén ősszel és télen eleget hideg, hogy használni tudják majd.

Designer: Miriam L. Felton (mimknits) Furrows Cawl

Fonalak: Barka • Modellek: Xenia és Marketa

A kék Marketa szeméhez készült. A Barka/Vasárnap/Mária-kék egy picit vékonynak tűnt nekem, ezért hozzáfogtam a szürke Cinegét is tesztképpen, de aztán megtetszett így együtt a két szín és maradtam ennél a keverésnél. A szegélyt mindenképpen világosabb színből szerettem volna, hogy kiemelje a cikkcakkos szélét. A bambuszfonal jó választásnak tűnt, mivel olyan selymes a tapintása, így biztos lehettem benne, hogy nem fogja bántani a nyak vagy az arc érzékeny bőrét. A zöld változatot Libikóka kétféle zöldjéből kötöttem. Egy picit lazább lett, mint a kék, de még pont jó így is a tartása.
Sajnos nem jutott időm a fotózásra, így a lányok maguk fotózták le magukat. Jó lett! :)